Ekkor jöhet megoldásként a halkonzerv. Nem kell vagyonokat kiadnunk azért, hogy megkóstoljunk valamilyen kulináris különlegességet. Ráadásul sokáig eltartható, így nem növeljük a kidobott ételek mennyiségét. Szállításuk kevesebb energiát igényel, mert nem kell hűtőkocsi a szállítmányozásukhoz.
És a gyerekkori emlékeink, amikben egy íztelen, vizes, szétmorzsolt tonhalat látunk egy szürke kis konzervdobozban? Természetesen ez kultúrafüggő. A mediterrán országokban, mint pl. Spanyolországban vagy Portugáliában a halkonzerv igazi ínyenc fogásnak számít, és számtalan gyártó, számtalan terméke található az üzletek polcain, mint például töltöttpolip-konzerv, paradicsomos fésűkagyló konzerv.
Szerencsére Magyarországon is sokat változott a helyzet, jelentősen bővült a halkonzerv kínálat, és számos gyártó sokféle tenger gyümölcseit lehet már nálunk is megvásárolni. Nézzük, milyen halkonzerveket találunk leggyakrabban az üzletek vagy webshopok polcain.
Szardíniakonzerv
Magyarországon talán ez az egyik legismertebb halkonzerv-fajta, hiszen számos hipermarketben kapható elérhető áron.
A szardíniát gyakran keverik össze a szardellával, de a szardínia nagyobb méretű hal és az íze is kevésbé intenzív. Kihalászásuk után leggyakrabban fagyasztják vagy éppen gőzölik, ezeket az eljárásokat elsősorban az északi országok használják. Míg a déli országokban inkább füstöléssel tartósítják, vagy olívaolajba teszik.
A szardínia a portugál konyha szimbolikus alapanyaga, ezért számtalan formában konzerválják: egészben, kisebb darabokban, bőr- és szálkamentesen vagy éppen bőrrel és szálkával együtt. Ez utóbbi variációt is érdemes kipróbálni a csontban lévő kálcium egészségre gyakorolt pozitív hatása miatt.
A szardínia kis mérete ellenére tápanyagban gazdag halféle. Érdemes rendszeresen fogyasztani a szardíniakonzervet, mert egy átlagos méretű halkonzerv tápanyag-tartalma:
- energia: 163 kcal
- szénhidrát: 0.0 g
- zsír: 8.74 g
- fehérje: 21.25 g
- omega-3-tartalom: 2.18 g
A fenntartható halgazdálkodás szempontjából a szardínia ideális hal, mert a tápláléklánc alacsonyabb fokán helyezkedik el, és gyorsan szaporodik. Akinek kiemelten fontos, hogy a fogási mód is kíméletes legyen a választott halféle esetében, annak érdemes tudnia, hogy mivel a szardínia rajban élő hal, ezért merítőhálókkal fogják.
Van olyan halászat és halfeldolgozó üzem, ami kiemelten figyel arra, hogy fenntartható módon fogják a szardíniát is. Erről mindig találunk megjelölést a konzervdobozokon pl. MSC (Marine Stewarship Council), ENEEK (Basque Country’s eco certification), de érdemes a konzervgyár weboldalán is tájékozódni, mert ott is feltüntetik, hogyan óvják a környezetet.
Lazackonzerv
A lazac egyedülállóan nagy mennyiségben tartalmaz olyan kulcsfontosságú összetevőket, mint az omega-3 zsírsav, asztaxanthin, egy olyan antioxidánst, ami a lazac színét is adja. A vadlazacnak általában magasabb a nyomelem-tartalma, kevésbé terhelt szennyezőanyagokkal, és kevésbé károsítja a környezetet, mint a tenyésztett lazac.
Ha a lazac címkéjén nincs feltüntetve, vagy az áll rajta, hogy „atlanti”, nagy valószínűséggel tenyésztett lazacról van szó. Az alaszkai vagy csendes-óceáni lazac másrészt úgy hírlik, hogy vadon élő, és sokkal fenntarthatóbb módon halászott. Ha a konzervdobozra az van ráírva, hogy Ázsiából származik, akkor nagy valószínűséggel az alaszkai vagy csendes-óceáni lazacról van szó, amint feldolgozásra elszállítottak Ázsiába, majd vissza.
A rózsaszín lazac kisebb termetű halfajta, ami a Csendes-óceánban él. Lágy íze van és nagyon gazdag omega-3 olajban.
Egy 85 g-os lazackonzerv az alábbi tápanyag-tartalommal rendelkezik:
- energia: 110 kcal
- szénhidrát: 0.0 g
- zsír: 4.22 g
- fehérje: 16.7 g
- omega-3: 0.96 g
A vörös lazacnak (sockeye) magasabb a fehérje- és omega-3 olajtartalma, és egy 85 g-os konzervben:
- fehérje: 23.22 g
- omega-3: 1,17 g
Hogy milyen íze is lesz a konzervben lévő lazacnak? Ez attól függ, hogy milyen típusú a hal. A rózsaszín lazac az a fajta, amit a leggyakrabban konzerválnak ilyen módon. Világos színű és lágy ízű. Találkozhatunk vörös lazaccal is, aminek élénkebb a színe, teltebb az íze, és testesebb az állaga. chum vagy a gyilkos pisztráng kevésbé fordul elő konzervben. Chum lazac hasonló ízben és színben a rózsaszín lazachoz, csak tömörebb a húsa. A gyilkos pisztrángnak sötétebb a színe és az íze intenzívebb, de kevesebb omega-3 olajat tartalmaz.
A lazackonzervben gyakran találunk szálkát és bőrt is. A szálka kálciumot tartalmaz, ezért ennek a fogyasztása is előnyös hatást gyakorol az ember egészségére.
Emellett a lazacpástétom rendkívül finom, gyerekek is fogyaszthatják, kiválóan alkalmas arra, hogy a halféléket bevezessük az étkezésünkbe.
Tenger gyümölcsei konzervek
A tenger gyümölcsei egy gyűjtőfogalom, ami magában foglalja a puhatestűeket, rákféléket, még a tüskésbőrűeket is. Bár általában kevésbé fenntartható módon fogják ezeket az állatokat, de a belőlük készített konzerv kiváló alternatívája lehet a halféléknek. Színt csempészhetnek az étkezésbe, és ezek már konyhakészek, nem kell velük bajlódni.
Meglepő módon a tintahal halkonzerv formájában is nagyon egészséges és érdekes ízkombinációkkal lehet találkozni.
A kagyló az egyik legtápanyagdúsabb táplálék és bővelkedik vitaminokban és ásványi anyagokban. Ennek ellenére friss kagylót venni, gyakran kihívást jelenthet.
Ezzel szemben kagylókonzervet találni sokkal egyszerűbb, nagyobb választékban áll rendelkezésre az üzletek polcain; és a frissességtől vagy a lejárati időtől sem kell tartani.
Egy 122 g-os kagylókonzerv tápanyag adatai:
- energia: 120 kcal
- szénhidrát: 5.0 g
- zsír: 3.0 g
- fehérje: 17.0 g
Osztrigakonzerv
Az osztriga mivel a puhatestűek családjába tartozik, ezért nagyon hasonló a tápanyagtartalma a kagylóéhoz; bár kétségkívül sokkal kevésbé bővelkedik tápanyagokban.
A kagylóhoz hasonlóan sokkal szélesebb körben beszerezhető és sokkal olcsóbb konzerv formájában, mint frissen.
Egy 85 g-os konzerv tápanyagtartalma:
-
energia: 58 kcal
-
szénhidrát: 3.32 g
-
zsír: 2.1 g
-
fehérje: 6.0 g
-
omega-3: 0.45 g
A polip szintén a puhatestű állatok csoportjába sorolható, de sokkal kevésbé elterjedt konzerv formájában, mint az előző két „családtagja”. Pedig gazdag fehérjében és alacsony a zsírtartalma.
Egy 113 g-os polipkonzerv tápanyag adatai:
-
energia: 122 kcal
-
szénhidrát: 4.09 g
-
zsír: 1.83 g
-
fehérje: 20.6 g
-
omega-3: 0.65 g
Szardellakonzerv
A szardella a legkisebb testű hal az emberi táplálékként fogyasztott halak között. Bár külsőre hasonlít a szardíniára, egy másik halcsaládba (engraulidae) tartozik.
Leggyakrabban a mediterrán partvidéken, Észak-Afrika vagy Nyugat-Európa partjainál halásszák. Gyakran tengervízben áztatják, majd olajban vagy sóban tartósítják. Az íze elég erőteljes, és nagyon finom az ikonikus Cézár salátában vagy más provence-i salátában.
A szardella olajban gazdag halféle, planktonokkal táplálkozik. A tápláléklánc alsó végén találhatóak, így rendkívül gyorsan szaporodnak, a természetes életciklusuk nagyon rövid, és a táplálékuk nem tartalmaz szennyező anyagokat.
A szardellakonzerv nagyon sokoldalú halféle, a konyhában számtalan módon elkészíthető, felhasználható. Egy finom puttenesca-stílusú tésztaéltelben rendkívüli ízhatást érhetünk el.
A legnépszerűbb módjai a szardellafogyasztásnak: magában enni, pirítós kenyérrel, tésztaétellel, pizzán, tapasban, salátában vagy raguban. Nagyon különleges ízhatása vagy lágytojással vagy sült brokkolival fogyasztva.
Egy 45 g-os szardellakonzerv átlagos tápanyag-értékei:
-
energia: 94.5 kcal
-
szénhidrát: 0.0 g
-
zsír: 4.37 g
-
fehérje: 13.0 g
-
omega-3: 0.99 g
Érdekesség: Az olaszok 1900-ban nyitottak először szardellakonzerv-gyárat Spanyolországban, ahol még vajban tartósították a szardellát, hogy snack ételként fogyasszák közvetlenül a konzervdobozból. Azóta inkább olajban tartósítják, de van, aki még a hagyományos módon vajban konzerválja.
Számos ízesítéssel forgalmazzák: kapribogyóval a leggyakrabban, de kenyérdarabokkal, vagy lekvárral, hogy ellensúlyozzák a hal sósságát.
Heringkonzerv
A hering szintén népszerű és gyakran fogyasztott halkonzervként, és ebben a formában sokkal gyakrabban is kapható, mint frissen.
A konzervként tartósított hal megőrzi a friss hal tápanyagértékeit:, egy 136 g-os konzerv értékei:
- energia: 29a5 kcal
- szénhidrát: 0.0 g
- zsír: 16.82 g
- fehérje: 33.43 g
- omega-3: 3.61 g
És ha hering, akkor legalább említést kell tennünk a svédek híres büdös halkonzervjéről: a Surströmming-ről, amit a világ legbüdösebb halaként tartanak számon. Számos kihívást is hirdettek a konzerv kinyitásával és a hal megkóstolásával kapcsolatban.
És mitől ilyen büdös? Egy régi tartósítási technológiának köszönhetően. Ugyanis régen a só olyan drága volt, hogy nem tudták ilyen mennyiségben az ételek tartósítására használni. Ez a konzerv mindig tavasszal fogott heringekből készül, mert akkor a legzsírosabbak a halak. Konzerválás előtt hagyják fermentálódni, ez a folyamat a konzervben is folytatódik, így csak egy hónap múlva kezdik el értékesíteni.
Mivel az erjedés (fermentálódás), ami a fehérje bontásáért felelős bacilusok műve, a konzervdobozban is folytatódik, így a keletkező széndioxid miatt gyakran fel is puffad a konzervdoboz. Így már a kinyitás is érdekes hadművelet lehet.
A svédek hagyományosan egy vízzel teli edényben bontják ki a halat, és hagyományos svéd lepénykenyérbe csavarják mandulával és krumplival vegyítve. Amihez persze megfelelő mennyiségű röviditalt és sört is fogyasztanak.
Makrélakonzerv
A makréla ugyanannak a halfélének a családjába tartozik, mint a szardínia és a hering (clupeidae). Ezekhez a halakhoz hasonlóan a makrélakonzerv is jelentős mennyiségű omega-3 olajat tartalmaz.
A friss makréla az egyik legdrágább halféle, a makrélakonzerv árban is sokkal kedvezőbb és szélesebb körben is megvásárolható. Emellett jó hír a környezettudatosan gondolkodóknak, hogy a makréla kiváló alternatívája lehet a már túlhalászott tonhalnak. Emellett a makrélakonzervnek számos egészségre gyakorolt pozitív hatása van.
Egy 85 g-os átlagos makrélakonzerv tápanyag-tartalma:
-
energia: 133 kcal
-
szénhidrát: 0.0 g
-
zsír: 5.36 g
-
fehérje: 19.7 g
-
omega-3: 1.17 g
Alapvetően kétféle makrélahalat árusítanak konzervként: atlanti makréla és foltos makrahal. Az atlanti makrélakonzervet ugyanúgy lehet elkészíteni, mint a tonhalkonzervet. A kisebb méretű makrélákat (amiket gyakran bőrrel és szálkával együtt konzerválnak) érdemes megkóstolni sárgadinnyével, naranccsal, borecettel öntözve. Érdemes a makrélakonzerv olaját is felhasználnunk pl. salátadresszingként, a hűtőben tartva több napig is eláll, és nagyon finom ízt kölcsönöz az ételnek.
A fattyúmakréla egy különleges fajtája a makrélának, neve onnan ered, hogy régen azt gondolták, hogy ennek a makrélának más hal lovagol a hátán. Vagy származhat egy régi holland szóból: Horsmakreel, ami azt jelenti, hogy egy olyan hal, amelyik a sekély vízben, homokpadokon szaporodik („hors” = sekély víz), és ezt vehette át az angol nyelv.
